Nagy-Küküllő vármegye, 1876-1919: egykori közigazgatási terület Erdélyben a →Királyföldön, a Nagy-Küküllő balpartja mentén. - É-on →Kis-Küküllő vármegye, K-en →Udvarhely vármegye, →Háromszék vármegye és →Brassó vármegye, D-en →Fogaras vármegye (részben az Olt jobbpartja) és →Szeben vármegye, K-en →Alsó-Fehér vármegye határolta. - Az 1876:33. tc. hozta létre. Az 1877:1. tc. 6 törv-hatósághoz tartozott 17 különálló részből állította össze. Magába foglalta →Medgyes széket Medgyes városával, de a Nagy-Küküllő balparti ter-ei nélkül, →Segesvár széket Segesvár városával, az Udvarhely vm-hez csatolt Erked és Bene község nélkül, →Kőhalom széket az Udvarhely vm-hez csatolt Daróc és Zsombor községek kivételével, →Nagysink széket, →Újegyház székből Magarét s a →Szeben széknek alárendelt Hétbírák kerületéből Apátfalvát, Miklóstelkét, Szászkeresztúrt, Mesét, valamint a közéjük ékelődő →Felső-Fehér vármegye részeiből 44 községet. Járásai - kőhalmi, medgyesi, nagysinki, segesvári, szentágotai - részben igazodtak egykori igazgatási beosztásához. Ter-e 1910: 3337 km² (Mo. vármegyéi sorában a 44.), székhelye Segesvár (1876:33. tc.). - Lélekszáma 1869: 137.610 (Mo. vm-i sorában az 44.), 1880: 132.454 (a 45.), 1890: 135.312 (a 45.), 1900: 144.426 fő (a 46.), 1910: 118 települése (2 tvhat. jogú városa, 66 nagy-, 57 kisközs., 13 puszta és telep) 24.708 lakóházában 148.826 fő, ebből 18.474 (12,4%) m., 62.224 (41,8%) ném., 60.381 (40,6%) oláh, 63 tót, 6 ruszin, 57 horvát, 4 szerb, 7617 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott: 42.311 fő (28,43%), 1 km²-en 44,6 fő élt. Közülük 5042 r.k., 17.062 g.k., 8.320 ref., 62.370 ev., 3222 unit., 51.705 g.kel., 1089 izr. - 1910: a kőhalmi járás 27 községe 7198 lakóházában 30.986 fő (ebből 8097 m., 8817 ném., 4 tót, 11.470 oláh, 5 ruszin, 17 horvát, 2576 egyéb), m-ul tudott 14.444; a medgyesi járás 27 községe 7045 lakóházában 30.720 fő (ebből 1741 m., 14.899 ném., 17 tót, 13.214 oláh, 1 ruszin, 2 horvát, 846 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott 4190; a nagysinki járás 20 községe 4666 lakóházában, 19.298 fő (ebből 1319 m., 7535 ném., 9688 oláh, 28 horvát, 728 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott 3402 fő; a segesvári járás 25 községe 6154 lakóházában 25.897 fő (ebből 2195 m., 12.817 ném., 2 tót, 8880 oláh, 6 horvát, 1997 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott 5451 fő; a szentágotai járás 24 községe 4740 lakóházában 21.712 fő (ebből 720 m., 8804 ném., 11.369 oláh, 1 horvát, 1 szerb, 817 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott 2715 fő; Medgyes rendezett tanácsú város 1436 lakóházában 8626 fő (ebből 1715 m., 3866 ném., 26 tót, 2729 oláh, 1 szerb, 289 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott 4886 fő; a vm-székhely Segesvár 2067 lakóházában 11.587 fő (ebből 2687 m., 5486 ném., 14 tót, 3031 oláh, 3 horvát, 2 szerb, 364 egyéb (főleg cigány), m-ul tudott 7223 fő. - 9 r.k. pléb-ja az erdélyi ppséghez, 45 g.k. parókiája a gyulafehérvár-fogarasi érsséghez, 93 ev., 10 ref. egyhközs. az erdélyi egyhm-hez, 4 unit. egyh. a kolozsvári egyházker-hez tartozott. - 1910: 6 éven felüli lakosságából 30,9% nem tudott sem írni, sem olvasni. 502 isk-ból 49 kisdedóvó, 229 el., 185 ismétlő isk., 21 gazd.népisk., 8 iparos-, 1 keresk. tanoncisk., 3 polg. népisk., 1 tanítónőképző (Segesvárt), 2 ev. főgimn. (Medgyesen és Segesvárt), 1 földmíves isk. (Medgyesen), 1 iparosk., 1 börtönisk. össz. 26.307 tanulóval. 35 orvos, 1 sebész, 212 bába, 17 gyógyszertár, 3 kórház 527 ággyal szolgálta ~ népét. - 1890-1910: 36.464 kivándorló, 9170 visszavándorló mellett a népesség fogyása 21.294 fő (Mo. vármegyéi sorában a 10.). - 1918. XII: az oláh hadsereg megszállta, a →trianoni béke egészében Ro-nak ítélte, ter-én megalakították →Nagy-Küküllő megyét. 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés egész ter-ét Ro-nak hagyta. 88

Hunfalvi Lajos: ~ földr-a. Szászváros, 1889. - 1910. évi népszámlálás 1912:434. - Jankó Ágoston: ~ből a román betörés folytán menekült és ... Torontál vm-be irányított ... lakosság névjegyzéke. Nagybecskerek, 1916. - Révai XIV:228. - Edelényi-Szabó 1928:70. (40. sz. térkép) - Vofkori 1996:73.